Az kispapírokrúl
2017 Nov 8 - 10:08

Két nagy, igazi, agyeldobós kispapír-árrobbanást láttam eddig a magyar tőzsdén, az elsőt 1997-ben, a másodikat 2006-7 táján. Mindkettőre jellemző volt, hogy a bikapiaci emelkedés utolsó fázisában a nem túl megalapozott fundamentumokkal rendelkező kisebb részvények árfolyama (is) hirtelen nagyot emelkedett, gyakran olyan magasságba hajtva árukat, amit már elég nehéz volt fundamentálisan megindokolni.

A passzív befektetések halála
2017 Okt 29 - 09:10

A következő 10-15 évben véleményem szerint passzív, statikus befektetésekkel (pl. a klasszikus 60-40 részvény-kötvény portfólió) csak negatív reálhozamot lehet majd elérni. Ennek több oka van, a legfontosabb azonban az, hogy egy hosszú, strukturális trend megfordulását látom.

Alakul a magyar ingatlanbuborék?
2017 Okt 25 - 21:02

A jegybankárok világszerte eszközárbuborékokat gyártanak mostanában, mivel tévesen, az eszközárakat figyelmen kívül hagyva, csak a szűken vett fogyasztói inflációra koncentrálnak, és ahogy elnézem a hazai ingatlanpiac is szépen halad a ebbe az irányba. Ennek legjobb jele, amire kollégám hívta fel a figyelmem: a tíz legnagyobb hazai befektetési alap közül az első, a harmadik, az ötödik és a kilencedik helyezett is ingatlanokba fektet. Persze sokkal egyértelműbb lenne (és valószínűleg a buborék teteje is) ha mondjuk mind a tíz (vagy mondjuk legalább 8) ingatlanalap lenne, de ez sem rossz.

Egy újabb jó ábra
2017 Okt 19 - 08:04

Gyakran egy ábra sokkal jobb, mint akárhány leírt mondat, és most ismét beleakadtam egy fontos grafikonba.

Platón a politikáról
2017 Okt 16 - 22:48

Platón azt mondta, hogy ha nem veszünk részt a köz ügyeiben, akkor arra leszünk kárhoztatva, hogy nálunknál rosszabb emberek uralkodjanak felettünk. Miért fontos ez az idézet a jelen kor számára is?

A legfontosabb ábra
2017 Okt 13 - 10:42

Úgy gondolom, hogy a globális gazdaság kilátásai szempontjából a legfontosabb ábra az, amit a szöveg alján mellékeltem és amely a fejlett világbeli munkanélküliségi rátát mutatja. Mi látszik ezen az ábrán és milyen kontextusban érdemes ezt szemlélni?

A 80-as évek végétől két hatalmas változás volt a globális munkaerőpiacon: bekapcsolódott Kína és Kelet-Közép-Európa is, hatalmas többlet-munkaerőkínálatot szabadítva a világra. Ez az olcsó munkaerő számos hatással bírt:

2 hír + kommentár
2017 Okt 12 - 16:05

Első hír:

http://www.portfolio.hu/gazdasag/adozas/jon-az-adopremium-minden-magyar-...

Az ÁSZ elnöke a munkára terhelődő adók egyikének csökkentését javasolja, amivel teljesen egyetértek. Nemzetstratégiailag nagyon fontos, hogy a hazai nettó bérek közelítsenek az európaihoz, hogy lelassíthassuk/visszafordíthassuk a kivándorlást, minden ebbe az irányba tett lépés üdvözlendő. Ugyanakkor volt egy mondat amivel abszolút nem tudok azonosulni:

Swapokkal interveniál az MNB
2017 Okt 10 - 13:49

A devizacsere ügylet (fx swap) viszonylag egyszerű: az egyik devizát elcseréljük a másikra, majd egy idő múlva visszacseréljük. Például ha van 1 euróm elcserélem ma 310 forintra, illetve megállapodok az üzlet másik résztvevőjével abban is, hogy egy adott idő, mondjuk 3 hónap múlva visszacseréljük a forintot euróra. Most euróm van, 3 hónapig forintom lesz, majd 3 hónap múlva megint euróm. De mi történik, ha 3 hónap múlva, mikor ez az ügylet lejárna megint kötök egy ugyanilyen ügyletet, majd megint, és megint a végtelenségig?

Miért írok gazdasági blogot, avagy válasz a válaszra
2017 Szep 22 - 14:37

Többen – teljesen jogosan – kritizálták a legutóbbi, magyar modellről szóló írásomat, amelyben valóban szakmailag helytelen GDP adatokat hasonlítottam össze. Ez hiba volt. Részben erre reagál az MNB legutóbbi, alapblogon megjelent bejegyzése is http://alapblog.hu/spanyolviasz-helyett-azaz-hogyan-nem-erdemes-novekede...

Az eszközárinfláció az új svájcifrank-hitelezés
2017 Szep 18 - 09:25

A hétvégén találkoztam az egyik legjobb hazai makroelemzővel, aki azt mondta, hogy számára a devizahitelezés-fiaskó legnagyobb tanulsága az, hogy minden héten azon gondolkodik, hogy mi lehet az, amit most ugyanúgy benézünk, mint akkor azt. A hitelválság ugyanis egyértelműen gazdaságpolitikai hibák eredménye volt: az inflációs célkövetés bűvöletében élő jegybankok azt hitték, hogy nekik semmi mással nem kell foglalkozniuk, mint hogy 2% legyen az infláció, a kereskedelmi bankok és a piac pedig majd hatékonyan kezeli a saját problémáit.