Tényleg haszontalan a járulékcsökkentés?

2016, Szeptember 7 - 19:00

Az elmúlt hetekben több olyan cikk jelent meg, amely szerint a járulékcsökkentésnek nem sok haszna van a munkaerőpiac szempontjából. Nem értek ezzel egyet.

A hazai munkaerőpiac egyik legfontosabb jelenlegi és várhatóan jövőbeli problémája, befolyásoló tényezője a (jelentős részben képzett) munkaerő külföldre vándorlása. Ennek a legfőbb, (bár sajnos nem kizárólagos) oka az Európában elérhető magasabb bérszínvonal. Primitív modellként tegyük fel, hogy egy munkás akkor vándorol külföldre munkáért, ha legalább kétszer annyit kap ott, mint itthon. Idehaza olcsóbb az élet, a megmozdulásnak költségei vannak, de ha már ott vagyunk, akkor csak abban az esetben jövünk haza, ha a hazai bér és külföldi bér különbsége kisebb 1,5-szeresnél. Ez a modell nem tökéletes, de talán nem áll messze a valóságtól.

Ebben a modellben ha mondjuk idehaza egy munkás 1000 eurót keres nettóban, Európában pedig 3000-et, akkor kivándorol. Nagyjából ez volt a helyzet a múltban, és emiatt csökkent többszázezer fővel a hazai munkaerőkínálat. Mivel azonban csökken a munkaerőkínálat, beszűkül a munkaerőpiac, ezért a bérek óhatatlanul elkezdenek emelkedni, és mindaddig emelkednek, amíg már nem mennek többen külföldre, azaz amíg a nettó bér el nem éri az 1500 eurót. Ez egyrészt időbe telik (ezalatt újabb munkavállalók vándorolnak ki és sokuk SOHA nem tér haza, mert minél tovább tartózkodik kinn, annál jobban beilleszkedik a helyi társadalomba, és így örökre elveszik a hazai gazdaság és társadalom számára) másrészt a munkaadó valószínűleg nehezen gazdálkodja ki a béremelést, tehát csökken a profitja, és emiatt a jövőben kevesebbet ruház be és/vagy árat emel (vagy kiváltja a munkaerő egy részét hatékonyabb gépekkel, de ez túl messzire vezetne).

Azonban tegyük fel azt is, hogy ez a nettó 1000 euró bér úgy jön ki, hogy a munkavállaló költsége minden adóval és járulékkal együtt 2000 euró. Mi történik, ha a járulékokat/adókat a felére csökkentjük (így a nettó bér azonnal 1500 euróra ugorhat)? A szükséges béremelést ugyanúgy meg tudja lépni azonnal a munkaadó, nem kell árat emelnie, és nem csökken a profitja, tehát további beruházásokat hajthat végre.

A modellben mindenképpen eléri az 1500 eurót a nettó bér, a kérdés csak az, hogy miképpen. Ha járulékcsökkentés miatt oda tudja adni a magasabb bért a munkaadó a munkavállalónak, akkor ez azonnal megtörténik, nincs több kivándorlás, nem szűkül tovább a munkaerőpiac, és nem kényszerül áremelésre valamint beruházásai elhalasztására a munkaadó.

Ha nem csökkentjük - méghozzá drasztikusan, és fontos megjegyezni, hogy itt aprólépéses maszatolásnak sok értelme nincs! - a járulékokat, akkor tovább tart majd a munkaerő elvándorlása, még szűkebb lesz a munkaerőpiac, a bérinfláció nagyon gyorsan erős árinflációt is fog okozni, és sokezer/tízezer munkavállalót örökre elveszít Magyarország. Az egységes Európában valamekkora bérkonvergencia elkerülhetetlen. Azonban az, hogy egyfajta egyensúlyi állapot (ahol nem vándorolnak ki többen) 8,5 vagy 9 millió vagy 9,5 millió lakosnál következik be egyáltalán nem mindegy hosszútávon. Az európailag is versenyképes nettó bérek elérését a kormányzat az adók és járulékok drasztikus csökkentésével tudja elérni, azonban ennek fedezeteként természetesen jelentősen csökkenteni kell saját fenntartásának költségeit is.
A hazai munkára rakódó járulékszintet értelmezhető eredmények elérése céljából nem néhány, hanem 30-50 százalékkal kell csökkenteni. Erre sok esély nincs, de amíg élünk, remélünk :)