Alaptalan kamat

2016, Szeptember 22 - 14:18

Az alapkamatot általában azért hívják alapkamatnak, mert a pénzügyi rendszer kamatszintje jellemzően eköré rendeződik, ez az iránymutató. A 2008-as válság óta azonban egyre több helyen veszíti el jelentőségét az alapkamat, és ennek a progresszív unortodoxiának immáron Magyarország is a részese, sőt egyre jobban az.

Régen minden jobb volt mint tudjuk, de legalábbis mindenképpen egyszerűbb. Volt az alapkamat, aminél jellemzően drágábban kaptak hitelt a cégek, és aminél jellemzően alacsonyabb kamat mellett lehetett betétet elhelyezni a kereskedelmi bankokban. A válság óta azonban a különböző állami hitelprogramok, kvantitatív enyhítések, és egyebek hatására előfordul, hogy akár az alapkamat alatt is lehet hitelhez jutni, és a gazdaságpolitikusok egyre inkább szegmentálják mind a megtakarítókat, mind a hitelfelvevőket. A magyar állam a lakosság számára például az alapkamatnál sokkal-sokkal magasabb kamatszintet kínál állampapírokon keresztül, a jegybank pedig nulla kamat mellett adott hitelt a kereskedelmi bankoknak, hogy azok továbbhitelezzék azt (NHP).

Az unortodoxia további kiterjedése az, ami most zajlik Magyarországon, miszerint az alapkamat, legalábbis nevében megmarad, de jelentősége egyre inkább elveszik. A kereskedelmi bankok eddig ugyanis a jegybanknál helyezhettek el betétet, és cserébe az alapkamatnak megfelelő kamatot kaptak, ezáltal az alapkamat jelentős mértékben már önmagában determinálta a pénzpiaci hozamszintet. A jövőben azonban az MNB nem engedi, hogy bármennyi pénzt elhelyezzenek nála a kereskedelmi bankok, így várhatóan a rövid állampapírok illetve a bankközi hozamszint el fog szakadni az alapkamattól - lefelé. Az alapkamat tehát megmarad, de a piaci hozamszintek nem ennek közelében alakulnak, s így az MNB különböző technikákkal gyakorlatilag úgy állítgathatja az alapkamat körül a valódi pénzpiaci hozamokat, ahogyan neki tetszik. Maradhat az alapkamat 0,9%, de a piaci hozamszintek az ő kívánalmaiknak megfelelően lehetnek akár 0 alatt vagy a jövőben, kicsit más feltételek mellett akár 2%-on is (ha beszűkül a likviditás és kiszélesítik a kamatfolyosót). Az MNB anélkül változtathatja és fogja is változtatni jelentősen a valódi kamatszintet, hogy az alapkamathoz hozzányúlna.

Az alapkamat tehát egyre kevésbé fontos, és a valódi monetáris feltételrendszernek egyre kevésbé meghatározó eleme. A valódi helyzetet, feltételeket egyre inkább más, sokrétű szabályzókkal alakítják. Az alapkamat megmarad, de egyáltalán nem azt mutatja mint régen.