Alaptalan kamat
2016 Szep 22 - 14:18

Az alapkamatot általában azért hívják alapkamatnak, mert a pénzügyi rendszer kamatszintje jellemzően eköré rendeződik, ez az iránymutató. A 2008-as válság óta azonban egyre több helyen veszíti el jelentőségét az alapkamat, és ennek a progresszív unortodoxiának immáron Magyarország is a részese, sőt egyre jobban az.

A mutyiszféra
2016 Szep 20 - 07:53

Magyarországon két részre osztható a gazdaság: a versenyszférára és a mutyiszférára. Az előbbiben a vállalkozások több-kevesebb szabadsággal versengenek, és aki jobb/szebb/olcsóbb terméket tud gyártani, eladni, az növekszik, bővül, embereket vesz fel, nyereséges. A másik szférában, a mutyiszférában nem ez a helyzet. Itt az államilag elosztott beruházások, megrendelések, pályázatok elnyeréséért folyik a harc, és az győz, aki haver, akinek jobb kapcsolatai vannak, aki jobban tud korrumpálni, többet tud visszaosztani.

A nullkamatot végképp eltörölni!
2016 Szep 11 - 09:58

A Fed jelzései alapján elég erős elhatározás érett meg a tanácsban: a kamatszintet valamennyire normalizálni kell. Ennek több oka van.

Tényleg haszontalan a járulékcsökkentés?
2016 Szep 7 - 19:00

Az elmúlt hetekben több olyan cikk jelent meg, amely szerint a járulékcsökkentésnek nem sok haszna van a munkaerőpiac szempontjából. Nem értek ezzel egyet.

Fiskális fordulat?
2016 Szep 3 - 12:21

A 2010 utáni gazdaságpolitika iránya elég egyértelmű volt a fejlett országokban: a monetáris politika nullába vitte le a kamatszintet és pénznyomtatásból történő állampapírvásárlással próbálta leszorítani a hozamokat, viszont a fiskális politika a 2008-9-ben kialakult jelentős költségvetési hiányt próbálta folyamatosan csökkenteni az adósságválságtól való félelmében. Így aztán egyszerre nyomták a gázt (kamatcsökkentés) meg a féket (költségvetési megszorítás). Viszont 2016-ra két jelentősebb változás is látszik.

Új irány a kötvénypiacon?
2016 Aug 26 - 21:05

Erős momentummal letörni látszanak az amerikai kötvényhatáridők, és ez egy komolyabb irányváltás jele lehet a globális kötvénypiacon is. A kötvénybefektetők idén iszonyatos mélységekbe tolták le a hozamokat, de lehet, hogy ennek vége szakad. A deflációba és egyre inkább a szekuláris lassulásba belehívő kötvénypiaci szereplők, illetve a lejárati szerkezetüket kénytelen-kelletlen egyre kijjebb toló nyugdíjalapok lehet, hogy elkezdtek elgondolkodni azon, hogy mi van, ha mégsincs olyan nagy baj az (amerikai) gazdaságban. Mi van ha mégis lesz azért növekedés meg némi infláció?

Ingatlanpiac: Nyár
2016 Aug 25 - 08:09

Az ingatlanpiaci ciklusok jellemzően hosszúak és nagy a tehetetlenségük. Ha egyszer elindul egy fellendülő szakasz, az nem egykönnyen áll le, ha viszont lejtmenetbe kapcsol, akkor sokáig tart a szenvedés. A lakáspiac az ingatlanpiac egyik alszegmense, de a lakosság számára a legjobban érzékelhető. Ezen a piacon a legutolsó felívelő szakasz 1999 elején indult, nem is véletlenül.

Lesz-e a bérinflációból árinfláció?
2016 Aug 21 - 19:21

Vajon érvényesek-e még a múlt századi közgazdasági alapösszefüggések? Okoz-e inflációt a szűk munkaerőpiac? Ez a trillió-dolláros kérdés, ami a következő 2-3 évben jelentős hatással lesz a gazdaságok és tőkepiacok alakulására, és ez azért is különösen érdekes, mert idehaza egészen koncentráltan és élesen jelenik meg a probléma.

Van bőven munkaerő: az államnál!
2016 Aug 14 - 15:20

A napokban írtam arról, hogy drasztikus járulékcsökkentésre lenne szükség Magyarországon több okból is, és ráadásul ehhez most rendelkezésre áll a szükséges fiskális mozgástér és láthatóan a kellően centralizált, mindent átütő, egy nap alatt bármit törvénybe iktató akarat is. Több felvetést kaptam ezzel kapcsolatban: egyesek azt kifogásolták, hogy egy ilyen egyszeri nagy bevételcsökkenés elviselhetetlen terheket róna az államra, másfelől azt, hogy a munkaerőhiányt ez önmagában nem oldaná meg - mindkettőnek van igazságtartalma.

Mennyit ér a fizetésünk aranyban?
2016 Aug 13 - 15:14

A 2016.08.04-i HVG-ben érdekes cikk volt a magyar forint 70 évéről. Ebből az derült ki, hogy a forint megszületése, 1946 augusztusa óta a hazai fizetések 500-800-szorosukra emelkedtek forintban számolva, ámde eközben az arany ára 915-szörösére emelkedett. Magyarul, aranyban számolva a fizetések egy jottányit sem nőttek. Sőt, mivel a legtöbb termék ára csak 100-200-300-szorosára nőtt, ezért aranyban mérve szinte minden termék ára csökkent, azaz az aranyat, mint értékmérőt használva a hazai gazdaságban folyamatos defláció zajlott.